Egyesületünkről

hírlevélplusz

Eseménynaptár

Utolsó hónap november 2018 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 44 1 2 3 4
week 45 5 6 7 8 9 10 11
week 46 12 13 14 15 16 17 18
week 47 19 20 21 22 23 24 25
week 48 26 27 28 29 30

Előző honlap

Egyesületünkről

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Egyesületünk múltjáról, jövő terveiről

 

Már a reformkori Szombathely életét irányító városvezetésben felmerült az igény, hogy gondoskodjon a város lakó és középületeinek, utcáinak, tereinek szépítéséről. Az egyesület véglegesített alapszabályát az 1885. október 18-án tartott közgyűlés fogadta el.

A megalakulást követő évben hatalmas lendülettel megkezdődött a városszépítő tevékenység.

1936. május 10-én ünnepélyes keretek között felavatásra került a Szépítő Egyesület által épített – logóként szereplő – oladi kilátó.

A civil szerveződés több mint félévszázados lendületes munkálkodását megszakította a 2. világháború és az 1950-es évek diktatúrája. 1968-ban az „új”  Szépítő Egyesület létrehozását  Gyurácz  Jánosnak, a Városi Tanács elnökének javaslatára indult meg, aki 1968. május 16-i ülésen ismertette,  hogy a  felszabadulás előtt már  működött egy, a város szépítéséért, csinosításáért fáradozó egylet. Ez az igény a város lakóiban most is él, ezért indítványozta egy ilyen célú egyesület alapítását.  Az alakuló közgyűlést 1968. december 16-ára tűzték ki, melyen 120-130 ember gyűlt össze.

1969-ben ismét megindult az egyesület folyamatos élete, de ez gyökeresen különbözött a régitől. Egy új társadalmi rendszerben tevékenykedett, de megmaradtak a hagyományos feladatok, mint a fásítás, parkosítás, tisztaság, propaganda. 1970-ben 2 emléktáblát helyeztek el. (Egyik a régi városkapu helyén – a  Fő téren található, a másik az Óperint u. 12 szám ház falára, Walder Gyula építész szülőházára került.

1971-ben gyermekrajz pályázatot hirdetett az egyesület, hogy az iskoláskorúak körében felébresszék az érdeklődést a szűkebb haza, a város iránt.

Az egyesület kezdeményezte 1974-ben az egykori téglagyári gödrök hasznosításával  „szabadidő központ” létrehozását.  1975-ben felkérték a VASITERV tervezőit – köztük Rónai Károlyt – aki jelenleg is a választmány tagja – hogy készítsék el a szükséges terveket.

1981-ben mozgalmat indított el az egyesület a lakóházak külső, belső rendjének, tisztaságának megteremtéséért, a műemlékek, parkok védelméért.

A Szépítő egyesület kezdeményezésére elkezdték folyamatosan felújítani, kicserélni az utcanév-táblákat. Elhatározták, hogy a neves személyekről elnevezett utcákban egységesen 60*80 cm-es márvány emléktáblákat helyeznek el, melyen feltüntetik az utca névadójának rövid életrajzát.

1981 kiemelkedő eseménye a Szépítő Egyesület kezdeményezésére megrendezett országos találkozó, amelyre 9 egyesület képviseletében érkeztek vendégek. Az ország akkori 79 városából 13-ban működött városvédő – szépítő egyesület.

1981. október 7-8 –án megrendezett 2 napos találkozó célja egymás tevékenységének megismerése, hasznos ötletek, elgondolások gyűjtése egymás fejlesztési, városszépítési programjaihoz.

Az egyesület alapításának 100. évfordulóján  1985-ben   avattak fel  Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona emléktábláját, melyeket társadalmi munkában Csinger Péter készített el.

A jubileumi közgyűlésen  „PRO OPERE PUBLICO” felirattal 73 személy - akik a legtöbbet segítették az egyesület céljainak megvalósítását -   emlékplakettet kapott.

Az egyesület 1987-ben pályázatot hirdetett egy emlékmű készítésére, amely a háborúban meghalt áldozatoknak állít emléket. Heckenast János tervei szerint a Jáki u. temető ravatalozójához közeli téren megvalósult emlékhelyet 1988. október 29-én avatták fel.

1989-ben – az egyesületi törvény miatt át kellett dolgozni az alapszabályt, mely céljaiban nem, csak formájában változott.

1990. január 25-én helyezték el a püspöki palota tér felöli oldalán Szily János püspök emléktábláját, melyet az egyesület megrendelésére Lesenyei Mária szobrászművész készített.

Az egyesület vezetősége tervbe vette a műemléki nyilvántartásban nem szereplő, de megóvásra érdemes épületek felmérését.

A 110 éves évfordulóra 1995-ben megjelentette az egyesület a Vas megyében 1867-től élt, született, alkotott képző és iparművészek lexikonát a legfontosabb adatokkal. Wagner András polgármester a könyv előszavában  az alábbi szavakkal hívta fel a figyelmet a műre: „Városunk egyik legrégebbi, jelenleg is aktívan működő közössége, a Szépítő Egyesület vállalkozott arra a nem kis feladatra, hogy összegyűjti a városban és a megyében alkotott, illetve a jelenleg is tevékenykedő képző- és iparművészek életrajzát, alkotói életútját… Kívánom, hogy a város iránt elkötelezett szeretetük ajándékozzon meg bennünket hasonló jellegű munkákkal”

2002-ben  készült el  az egyesület  történetét bemutató könyv.

 

Az Egyesület 2005-ben míves padokat készíttetett és helyezett ki a Szent Márton templom előtti térre, mellyel lezárult a templom előtti, Rumi Rajki István Szent Márton szobrát is magában foglaló tér rekonstrukciója. 2007-ban a Szent Márton szökőkút kifolyóját állítottuk helyre.

Felmértük a helyi védelem alatt álló emléktáblák állapotát, mely alapján 2006-tól folyamatosan – évente  2-3 tábla felújítására került  illetve kerül sor.

Évente meghirdetjük  a „Gyermekek az épített és természeti környezetéért”  pályázatot. 2006 évi nyertes pályázó ötlete alapján Csinger Péter elkészítette Gothard Jenő síremlékét a herényi temetőben, melyet ünnepélyesen avattunk fel. A síremlék gondozását a Gothard Jenő Iskola felvállalta.

Munkatervünkben kiemelt feladatként kezeltük  a „Szombathelyi villamosvasút” .1 sz. kocsijának „megmentését”- örökségvédelmét az utókor számára. Hosszas bürokratikus munka után  2007. júliusában az új helyén – Smidt múzeum udvarában ünnepélyes keretek között adtuk át a felújított villamoskocsit.

Pótoltuk az egyesület által ültetett Zanati úti hársfasor  tönkrement (tönkretett?)  fáit.

Minden évben megrendezzük a hagyományos tavaszi virágvásárt, mellyel buzdítjuk a város lakosságát az erkélyek utcák, terek virágosítására.

 

A városszépítő álmok összefogással valóra válhatnak

Az egyesület harcot indít a grafiti ellen

 

"Akik az életben sokat vállalnak, azokat a sors megsegíti" - vallja Hesztera Aladár, egy latin címerfeliratot idézve. A Szombathelyi Szépítő Egyesület újonnan megválasztott elnöke alig győzi sorolni a sok-sok tennivalót, amelyek a város szépülését, épülését szolgálhatják..

 

Feladat pedig akad bőven. Hesztera Aladár a műterem szomszédságában, a magas épületek által körülölelt kis zöld szigeten képzelte el a Szombathelyi Szoborparkot, ahol a közterületekről száműzött alkotások találhatnának méltó otthonra. …Így valószínűleg hamarosan egymás mellett lesz látható a fejetlen pelikán, Kisfaludy Stróbl Zsigmond Lenin ábrázolása, … a négy harcos csendőr, vagy a kerámiából és üvegmozaikból megformált táncoló úttörők alakja. Méghozzá tájékoztató táblákkal és térképpel kiegészítve. Az utókor számára tartalommal felöltöztetve, azaz örökül hagyva, hogy e szobrok valaha miként keletkeztek, hol állottak, s miért tűntek el a városlakók szemei elől.

A kilátó ugyancsak kiemelt helyet kapott a legutóbbi ötletek listáján. A múlt században, a szépítő egylet által emeltetett építmény rendbe hozásával, nemcsak a város látképe gazdagodhat, hanem az elődök példás tettei is felelevenedhetnek. Másfelől e magaslatra érdemes volna tájolót, távcsövet, történeti kalauzt feltelepíteni, a turisták útbaigazítására.

Az 1885-ben Varasdy Károly által alapított Szépítő Egylet az ország legpatinásabb civil közösségi szerveződései között tartották  számon, helyi viszonylatban pedig a legrégibbnek mondható. Fennállása alatt jobbító gondolataival folytonosan ostromolta a közszférát, s jócselekedetekre buzdította a lakosságot. Kezdetben a település élő környezetének, növényzetének gyarapítása érdekében fogtak össze a lokálpatrióták, s e kezdeményezésnek köszönhetően található manapság oly sok park a városban.

A Szent István parkot például szökőkútja miatt kedvelték az egykori szombathelyiek, hiszen kerámia medencéjével és virágtengerével vonzotta a hatalmas fák árnyai alatt pihenni vágyókat.

Az egyesület életét a fásításra való törekvés végigkísérte, így a 21. században is, évente sok díszfa kerül ki az utcákra.

A közeljövőben a forgalmas és rideg Vörösmarty és Petőfi utcák növényekkel történő betelepítésének gondolatával is foglalkozik a vezetőség, akik közül néhányan emlékeznek még arra, hogy gyermekkorukban milyen üdítően zöld képet festett a belváros. Napjainkban is vissza lehetne csempészni valamit e hangulatból, hiszen a gyalogos sávokban elférnének a földládák.

Az épített környezet védelmének szolgálatát felvállaló társaság szellemiségével azonban a rongálás, a csúnyítás nem fér össze, ezért a közösség hadat indít a grafiti jelenség, a falfirkák ellen.

A vasútállomáson nemrégiben lefényképezett három, borzalmas látványt nyújtó vagon helyreállítási költsége, a büntetési tarifájával együtt például több milliós nagyságrendre rúgna.

Hasonló állapotok uralkodnak a település két aluljárójában. A piac felé haladók a mostani presszó helyén, korábban a Savaria Múzeum kihelyezett tárlatát láthatták. E funkció rendszerváltás utáni megszüntetése rontott a létesítmény állapotán. A föld alatti tér falainak tisztára mosását a  magas költségeken kívül a technológia összetettsége is akadályozza. A grafitik felületét oldó vegyszerek ugyanis a festett falfelületeket is oldják és ezért a tisztítással is tönkreteszik a házak falát is sok esetben.

Az egyesület tagjai "portyázó" megfigyeléseikkel szeretnék majd elérni, hogy a rongálókat tetten érjék. A törvény szerint kiszabható magas büntetési tételek talán elriasztják majd az "alkotókat" a károkozástól, a város elcsúfításától.

A Zanati úti vasúti aluljáró visszataszító látványát az ipartelep vállalatai felé tartó munkások nap mint nap érzékelik. Hesztera Aladár abban bízik, hogy az e térségben letelepedett multinacionális cégek támogatásával, a munkába járó dolgozók számára civilizált környezetet lehet e helyütt kialakítani.

Az egyesület újdonsült elnöke úgy véli, a falfirkálók szelídebb csoportjával pedig a békekötés, az együttműködés lehet a célravezető, melyet a vezetőség egyik elhivatott tagja kezdeményezett és koordinál. …A két fél közötti párbeszéd sikerre vezethet, ha e szenvedély rabjai nem a tetszetős épületek, hanem a sivár üzemi kerítések felé fognak fordulni.

Jobb sorsa érdemes a város két víztornya is. A Gayer parki ég felé szökő építmény Szombathely második kilátója lehetne, ahonnan gyönyörű panoráma tárulhat a nézelődők elé. A régi víztorony …  egykori "sisakjának" visszaépítésével külsőleg ugyancsak megújulhatna az objektum. E városrészben egyébként még a legendás KIOSZK zenei pavilonját volna érdemes újjáéleszteni.

A kimagasló elképzelések mellett, a civil szervezet a műemlékek megóvására több gondot szeretne fordítani. Tudományosan igazolt tény, hogy a problémák időben történő felfedezése sok felesleges kiadástól menti meg a tulajdonosokat. Ha megszerveződne a polgári "figyelőhálózat", akkor a város értékeit, a jelenlegi összegek töredékéért karban lehetne tartani. A Szépítő Egyesület ezért a Civil Kerekasztal elé szándékozik tárni e kérését, összefogást várva a társszervezetektől.

Köztudott, hogy az 1900-as évek elején, Szombathelyen közel százötven civil szerveződés próbálta élhetőbbé tenni az akkor modern város mindennapjait. A stafétabotot majd fél évszázadnyi szünet után átvett csoportok közjótéteményeinek a törvényi korlátok is határt szabnak. A   Szépítő Egyesület érvényben lévő, 1885. évben kihirdetett jogszabályát, az eltelt bő százhúsz esztendő alatt kilenc alkalommal módosították. A jelenlegi szabályozás helyébe, a nemes kezdeményezéseknek több jogosítványt nyújtó változatnak kellene lépnie, ha erre a mai jogszabályok lehetőséget nyújtanak.

Sajnos a hazai és az uniós pályázati források sem képesek elegendő támogatást biztosítani, hiszen a tennivalókhoz képest, az elnyerhető összegek töredékeknek minősülnek.

Pedig a hajdani strandfürdő életre keltéséhez is elkelne a segítség. A belvárosi zöldterületen amolyan speciális Kalandvárosként, gyermek-egészségvédő parkot lehetne létesíteni, ahol a mostani kulcsos gyerekek napközis táborra lelhetnének.

Az elképzelések tárháza pedig úgy tűnik, kifogyhatatlan. Megannyi szépítő ötlet követi az első körben megvalósítandó, legjelentősebb lépéseket. Temérdek lelkesedéssel és energiával felvértezve igyekszik az egyesület vezetése egy gondolkodásmódjában is hagyománytisztelő, polgári várost kibontakoztatni.